Bezár
Bezárás
PONTI csempe · mozaik

Telefon: 06 30 9348 598
E-mail: fazekas.marton@ponticsempe.hu

Fürdőszoba - Csempe - Burkolólap - Üvegmozaik - Greslap
vonal

Műemlékkel élni

hg.hu - 2009.03.02.

Ma már furcsán hat, hogy mindössze negyven éve lépett életbe a Velencei Karta, a műemlékek és építészeti együttesek konzerválására és restaurálására vonatkozó alapelvek nyilatkozata. Vagyis mindössze négy évtizeddel ezelőtt ismerték csak fel, hogy a történelmi hagyatékok eredeti állapotmegőrzése fontos, közös kulturális ügy. A műemlékek nem csak keletkezésük időszakáról árulnak el sokat, de azokról a korokról is, amelyeket ezek az épületek túléltek. Az anyag eredetisége magán viseli a kézműves és ipari gyártási eljárások sajátosságait, illetve azt az életmódot, társadalmi állapotot is konzerválják, ami közös örökségünk.

Gresham Palota - © Flickr: dalbera

Ma Magyarországon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közel tizenkétezer védett objektumot tart nyilván és ezek száma a hivatal koordinációs és felügyeleti főosztályának tájékoztatása szerint folyamatosan növekszik. Sokan nem tudják, hogy bárki kezdeményezheti a méltónak tartott ingatlan, örökségi érték műemléki védetté nyilvánítását. A műemlékekre vonatkozó építés-igazgatási eljárásokban a KÖH engedélyező hatóságként működik. A felújítási folyamatot a tervek engedélyezésén keresztül tudják csak szabályozni, abba nem szólhatnak bele, hogy a felújítást ki végezze. Erről a tulajdonos dönt, intézmények esetében pedig a közbeszerzési eljárás eredményként kiválasztott cég végezheti a munkálatokat, amelyek csak engedélyezett terv alapján folyhatnak.

Az engedélyezési tervben fel kell sorolni a helyreállítást tervező szakembernek a használandó burkolóanyagokat, nyílászárókat és tetőcserepeket, melyeket annak figyelembevételével kell kiválasztaniuk, hogy a védett épület sajátos egységéhez a megfelelő anyagok használata is hozzátartozik.

Restauráláskor tehát a történelmi anyag alkalmazása lenne a követendő megoldás, azonban sok esetben már nem áll rendelkezésre az az anyag, vagy már nem ismeretes az a megmunkálási technológia, amellyel az eredetit készítették. Éppen ezért van jelentősége azoknak az építőipari anyagoknak és gyártó vállalkozásoknak, amelyek ugyan korszerű technológiával dolgoznak, mégis tökéletes elemei lehetnek a felújítandó műemléknek.

A konkrét alapanyag fejlesztések mellett a gyártók egyre hangsúlyosabb feladata a társadalmi felelősségvállalás az épített örökség megvédésének terén. Olyan példákra gondolunk itt, mint amilyen az idén kilencedik alkalommal, műemléki projektek számára kiírt Jövővár Pályázat, ahol a Wienerberger téglaipari cég kezdeményezésére több cége ajánlja fel a műemlékfelújítás terén alkalmazható termékeit, mintegy 60 millió Ft értékben. Így az elmúlt években már több mint 400 millió Ft értékű termék kerülhetett a pályázókhoz. Ebből az összegből egy-egy évben projektenként kb. 10-15 millió Ft értékben jut támogatás.

A másik támogatási modell, amikor a műemlékvédelem, az épített értékek megőrzése terén tevékenykedőket díjakkal tüntetik ki. Ilyen például az 1982-ben alapított Podmaniczky-díj, amit azok kapják évről-évre, akik hivatali munkájuktól függetlenül, vagy azt túlteljesítve jelentős munkát végeznek Magyarország épített örökségének megismertetése, megszerettetése és megóvása érdekében. A Hungaria Nostra díjat a Város és Faluvédők Szövetsége)Választmánya ítéli oda. A szövetség elnöke Ráday Mihály.

Az Ybl Miklós tervezte Fővámpalota - © Flickr: martin ujlaki

A városvédő és műemlékes fórumok leglátványosabb területe a homlokzatok, az építészeti arculat, az utcakép fokozatos védelme. A régi, fakeretes nyílászárók műanyagtokosra történő cseréje, vagy a klimatizáló berendezések kültéri egységeinek homlokzati elhelyezése, valamint az üzletportálok, reklámfeliratok minősége gyakran heves viták forrásává válik.

Érdekes kérdés továbbá a hőszigetelés szükségessége. Az érvényes hőtechnikai követelmények betartása ugyanis bizonyos esetekben nem kötelező, ilyen például a műemlék épületek köre. Ez érthető és logikus is, de nem kizárt, hogy egyes épületek nem csak lehetővé teszik, de akár meg is kívánják – használhatósági, üzemeltetési, állagvédelmi megfontolásokból -, hogy homlokzati hőszigetelés kerüljön rájuk. A leggyakrabban alkalmazott dryvit rendszer a szükséges hőszigetelésen túl a megkívánt ornamentika, vakolat-architektúra kialakítását is lehetővé teszi, de a homlokzat eredetben-tartása érdekében szóba jöhet belső oldali hőszigetelés is, esetleg falfűtéssel kombinálva, ahol expandált polisztirol szigetelés is alkalmazható. Fontos azonban, hogy a hőszigetelés és a belső burkolat között, vagy a belső felületképzésen párazárás legyen kialakítva.

Az elterjedt műgyantás vakolatok és homlokzatfestékek mellett a szilikon és szilikát típusú vakolatok és jól használhatók műemléképületeknél magas vízzáró-képességük és különlegesen jó páraáteresztésük miatt. Ezek a szilikon és szilikát vakolatok és homlokzatfestékek fokozott külső védelmet nyújtana a műemléképületeknek, öntisztuló tulajdonságuk folytán hosszabb időre garantálják a magas esztétikai értéket. Ráadásul a dryvit termékek színválasztéka jól illeszkedik a műemléki- és védett környezetekbe, akár a pasztell, akár a markánsabb színek igénye esetén.

Műemlék belülről

Lényeges kérdés a műemlékvédelmi épületek korhű belső kialakítása is. A legtöbb problémát a burkolatok visszaállítása jelenti, hiszen a több száz éve gyártott anyagokat ma már aligha találjuk meg, ráadásul azóta számos korszerűbb anyagot fejlesztettek ki, melyek mind inkább megfelelnek a jelen kor elvárásainak. Nagyon sok, ma már műemlékvédelem alatt álló épület burkolata származik a németországi Mettlach-ból, ahol a tizenkilencedik század második felétől - francia felfedezés nyomán - gyártani kezdték a nagypolgári házak gazdag motívumrendszerű belső burkolatait. Ezeket pótolni ma már szinte lehetetlen vagy mindenesetre rendkívül költséges, a Mettlach-i gyár ugyan elvállalja a sorozatgyártáson kívüli megrendeléseket is, de jelentős felárat számol fel érte.

A probléma megoldására viszont jó szolgálatot tesz napjaink közkedvelt burkolóanyaga, a gres. Ez a rendkívül jó kopásállósággal rendelkező anyag jól helyettesítheti az eredeti padló- vagy falburkolatokat, a méretbeli különbségek pedig a precíziós vágással áthidalhatók. A burkolatok méretei ugyanis egyre nagyobbak lesznek, ma már nem ritkák a 300x100 centiméteres méretek sem, ám régen a 10-12x8 centi volt az elterjedt.

Gyakran a természetes köveket is a gressel váltják ki, mert azokkal élethűen tudják megmintázni az eredeti felületképzést. Míg korábban például hazánk kiemelkedő természeti kincsével, a puha és porózus tardosi márvánnyal alakítottak ki felületeket, ma már az ahhoz rendkívül hasonló, de jóval tartósabb gres lappal is meg tudják ugyanazt oldani - mondja Fazekas Márton burkolatszakértő. Mint már említettük, a műemlékvédelemmel foglakozó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik a felújítani kívánt műemléképületekbe beépítendő anyagok elbírálása, hogy azok mennyire segítik az eredeti állapot visszaállítását.

Gresham Palota üvegmozaikjai - © Ponticsempe és Mozaik Kft.

A Bisazza mozaik az egyik ilyen elfogadott anyag, amivel korábbi mozaikdíszítéseket lehet helyettesíteni. Érdekes egybeesés, hogy a századfordulótól a londoni Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként, jelenleg pedig luxusszállodaként üzemelő Gresham Palota homlokzati mozaikburkolatát a restauráláskor ugyanazzal a kézműves technikával készülő arany mozaikokkal lehetett helyreállítani, mint amivel az eredetiek is készültek, a vicenzai Bisazza-tól.

dekorációp
dekoráció
dekoráció